A juhágazat célja a piaci pozíciók megőrzése, az állatlétszám csökkenésének megállítása

2024.05.04. 19:51

A jövő juhászai mobiltelefonnal keresik meg az elveszett bárányokat – Galéria

Hatalmas érdeklődés kísérte a 31. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok zárónapját is Hódmezővásárhelyen. Rengetegen voltak kíváncsiak az ország legszebb tenyészállataira.

Kovács Erika

Szombaton rendezték meg a kiállítás részeként a 38. Szent György Napi Juhásztalálkozót is.

Pásztorfohász

Az érdeklődők juhhúsból készült ételeket kóstolhattak, juhkezelési, körmölési-, sajtkészítési bemutatón vehettek részt, de a szakkiállítás jóvoltából azt is megtekinthették, hogy nyírja a birkákat a vásárhelyi világrekorder, Marton János, aki a Guinness rekord felállításakor nyolc óra alatt ötven birkát nyírt meg, és még ma is úgy jár az olló a kezében, hogy annak csodájára jártak a látogatók.

A juhásztalálkozó megnyitóján Dani János, hagyományőrző pásztor mondta el a Pásztorfohászt, amiben a juhászok többek között tiszta vízért, gazdag legelőért imádkoztak Istenhez.

Vajon miről is szólhatna a 21. században a pásztorfohász? – kérdezte beszédében Juhász Pál, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztési alelnöke.

Hogy a piac adassék meg, az evidens elvárása egy gazdálkodónak. A mai piac erősen keresleti, magasak az árak, amik túlszárnyaltak minden elképzelést. Ez versenyhelyzeti kockázatot is hordoz, mert a piac mindig visszarendeződik, a nagy kilengéseket helyreteszi. Erre készülni kell, csakúgy mint arra, hogy sokkal többet hozzunk ki az állományunkból, növeljük a szaporulati arányt, a felnevelt bárányok számát. Választ kell adni a klímaváltozásra is. A csapadékhiányos területeken a legelőre alapozott állattartás megkérdőjeleződik. Arra is válaszokat kell az ágazatnak adnia, hogy hogyan lehet megállítani a csökkenő juhlétszámot

 – mondta Juhász Pál. Kiemelte, az ágazat profitszerző lehetősége egyre romlik. Az inputanyagok költségei növekednek, amit a magas felvásárlási árak nem kompenzálnak.

Precíziós gazdálkodás az állattenyésztésben is

Mikó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar dékánja a precíziós gazdálkodásról beszélt a juhásztalálkozón.

A növénytermesztésben már drónokkal, önvezető traktorokkal dolgoznak, minden területen tudjuk, mennyi növényvédőszert, műtrágyát kell használni. Az állattenyésztésben pedig szenzorokkal figyeljük az állatokat, GPS-szel keressük meg őket az istállóban vagy a legelőn. Talán ez a jövő mezőgazdasága. Meggyőződésem, hogy a juhászati ágazatban is egyre gyakrabban használjuk majd a precíziós technológiákat, de a gyökereket soha nem szabad elfelejteni. Örömre ad okot, hogy a fiatalok tovább viszik a hagyományokat. Lehet, hogy majd mobiltelefonnal keresik meg az elveszett bárányokat, de tudják, hogy az ágazatot szeretni és tisztelni kell 

– mondta.

Bezzeg ágazat lett

Bátor Árpád, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet elnöke kiemelte, a juhágazat lett a magyar mezőgazdaság „bezzeg ágazata”, amelynek nincsenek piaci problémái és jó árai vannak. – Ezek azonban nem fedik el a hibákat. Az elkövetkező időszak legfőbb feladata, hogy a jó piaci pozíciót termelési szinten is megtartsuk, amihez elengedhetetlen, hogy telepekre, egyénekre lebontva próbáljunk olyan tanácsokat adni, amit kamatoztatni tudnak a juhászatok a termelési szint növelése érdekében – fogalmazott Bátor Árpád. 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában